Ma már a vállalatvezetők között is egyre többen tisztában vannak azzal, hogy milyen kockázatot rejt, ha nem gondoskodnak az információik megfelelő védelméről. Évente több tízmilliárd forintra tehető a veszteség, amit az illegális információszerzés okoz a cégeknek. Minden vállalkozás rendelkezik ugyanis értékes információval a piacon, minél nagyobb ezek értéke, annál biztosabb, hogy azt valaki meg akarja szerezni.

Magyarországon az irodák 8% van bepoloskázva. Az évente közel 100, általunk átvizsgált helyiségek 3-5%-ban találunk konkrét, lehallgatásra alkalmas eszközöket. Sok esetben mire felkérnek minket egy-egy nagyobb tendervesztés, vagy a kiszivárogtatás gyanúja miatt már csak a speciális megvilágításban látható ragasztófelület maradványok utalnak az egykori eszközök telepítési helyére. A statisztikánkban nincsenek benne a kintről, például lézermikrofonnal történt esetek, hiszen azok utólag már nem detektálhatóak.

„Sokan azt hiszik, hogy a lehallgatásmentesítés akkor eredményes, ha minél több eszközt találunk, ám ez nem fedi a valóságot. Azt szoktuk mondani partnereinknek, hogy a mi hivatásunk nem az, hogy eszközöket találjunk, hanem az, hogy biztonságot adjunk az ügyfeleinknek” – mondja Tóth Béla, a Diracom ügyvezetője.

Az irodakomplexumokba a legtöbb esetben munkaidő után kerülnek be az információszerzésre alkalmas eszközök. Gyakori példa, amikor a területen munkaidő utáni tevékenységet végzők segítségével csempészik be és helyezik el az egyszerűbb készülékeket, de nem ritka, hogy biztonsági ellenőrzésre hivatkozva (például tűzjelző ellenőrzés) jut be illetéktelen az adott céghez. Egy komolyabb eszköz telepítéséhez elég, ha pár percre egyedül hagyjuk a „betolakodókat”.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy ki lakik a szomszédunkban. Miért? Mert a falfelületen keresztüli „ hallgatódzás” is nagyon gyakori.

Hogyan védekezzünk? Irodakomplexumon belül építsünk ki egy olyan helyiséget, védett tárgyalót, ahonnan nem szivároghat ki az információ.

Bérlés esetében felmerül a kérdés, hogy az irodakomplexum üzemeltetője is kialakíthatna ilyen helyet, ha van rá igény. Ez csak akkor merül fel, ha passzív árnyékolást alkalmazunk, ehhez azonban az irodát is jelentősen át kell alakítani, ezért ezt inkább saját tulajdonú ingatlanba, irodába szokták kérni az ilyen védelmet a cégvezetők. A másik megoldás, hogy olyan technikai eszközöket telepítünk az adott helyiségbe, hogy se az ablakon, se falakon keresztül ne hallgathassanak le minket. Vannak olyan készülékek is, amelyek jelzik, ha a megbeszélés alatt próbálkozna valaki információt továbbítani. Ezek átgondolt alkalmazásával is jelentősen csökkenthető a lehallgatási kockázat.